Mi a koleszterin?
A laborvizsgálatok három fő frakcióját mérik:
- Összkoleszterin – minden frakció összege
- LDL-koleszterin (alacsony sűrűségű lipoprotein) – a májból a perifériás sejtek felé szállítja a koleszterint
- HDL-koleszterin (nagy sűrűségű lipoprotein) – a felesleget szállítja vissza a májba lebontásra
A korábbi egyszerűsítés szerint az LDL „rossz", a HDL „jó" koleszterin volt. A modern megközelítés árnyaltabb: mindkét frakció élettani funkciókat lát el, és a probléma akkor kezdődik, amikor az LDL-részecskék oxidálódnak, vagyis károsodnak.1
A lényeg egy mondatban
Nem önmagában a magas LDL-koleszterin értéke az érelmeszesedés legfontosabb tényezője, hanem az, hogy az LDL-részecskék mennyire vannak kitéve oxidatív károsodásnak. A magas LDL és az oxidatív stressz együtt jelent valódi rizikót.
Hogyan alakul ki az érelmeszesedés? – A modern megközelítés
A 2024-es Journal of Advanced Research áttekintő közleménye szerint az atherosclerosis ma már nem egyszerű „zsírlerakódásként", hanem krónikus gyulladásos folyamatként értelmezett betegség. A folyamat lépéseit három fő szakaszra bontva mutatjuk be.1
Az LDL-részecskék a véráramban keringve folyamatosan ki vannak téve oxidatív stressznek. Az oxidatív stressz forrásai sokrétűek: krónikus magas vércukor és inzulinrezisztencia, dohányzás, légszennyezés, transzzsír-bevitel, fizikai inaktivitás, krónikus gyulladás, valamint az életkor. Ha a szervezet antioxidáns kapacitása nem győzi semlegesíteni a szabad gyököket, az LDL oxidált LDL-lé (oxLDL) alakul át. Az oxLDL-t a szervezet immunrendszere idegen anyagként kezeli.
Az oxLDL áthatol az érfal belső rétegén (endothel), és az érfal alatti rétegben halmozódik fel. A makrofág sejtek bekebelezik az oxLDL-t, és úgynevezett habsejtekké alakulnak. Ezek a habsejtek alkotják a növekvő plakk gerincét. A plakk fokozatosan szűkíti az ér keresztmetszetét, és ez a folyamat évtizedekig tarthat tünet nélkül.1,2
A plakkban krónikus gyulladásos folyamat indul el: T-sejtek, citokinek, gyulladásos mediátorok jelennek meg. Az ún. instabil plakk kiszakadhat – ekkor a vérlemezkék a sebzéshez tapadnak, és vérrög keletkezik. Ez okozza a szívinfarktust, az iszkémiás stroke-ot vagy a perifériás artéria-elzáródást.
Ez a modell magyarázza, miért nem feltétlenül védi meg az embert a kardiovaszkuláris eseményektől az önmagában normál LDL-érték. Az oxidatív stressz mértéke, a markerek (ApoB, Lp(a)), valamint a gyulladásos paraméterek (hs-CRP) együtt adnak teljesebb képet.
Milyen koleszterinérték számít magasnak?
A magyar és európai (ESC/EAS 2019, 2021-es frissítés) irányelvek a következő határértékeket használják általános populációban. Magasabb rizikó (cukorbetegség, korábbi szívinfarktus, családi halmozódás) esetén szigorúbb célértékek lehetnek érvényesek.
| Paraméter | Optimális | Határérték | Magas |
|---|---|---|---|
| Összkoleszterin | < 5,2 mmol/l | 5,2–6,2 mmol/l | > 6,2 mmol/l |
| LDL-koleszterin | < 2,6 mmol/l | 2,6–3,4 mmol/l | > 3,4 mmol/l |
| HDL-koleszterin (férfi) | > 1,0 mmol/l | 0,9–1,0 mmol/l | < 0,9 mmol/l (kedvezőtlen) |
| HDL-koleszterin (nő) | > 1,2 mmol/l | 1,0–1,2 mmol/l | < 1,0 mmol/l (kedvezőtlen) |
| Triglicerid (éhgyomri) | < 1,7 mmol/l | 1,7–2,3 mmol/l | > 2,3 mmol/l |
Fontos kontextus
Az érték önmagában keveset mond. Egy 4,0 mmol/l-es LDL-érték egészen mást jelent egy fiatal, nemdohányzó, normál vérnyomású, alacsony hasi zsírtömegű sportoló esetében, mint egy 60 éves, cukorbeteg, hipertóniás dohányzónál. A teljes kardiovaszkuláris rizikó-becslés (SCORE2 vagy ESC kalkulátor) ad valódi képet.
Milyen szövődményekhez vezethet a kezeletlen magas koleszterin?
A magas LDL és az oxidatív stressz együtt évek-évtizedek alatt jelentős érrendszeri károsodáshoz vezethet. Az alábbi szövődmények bizonyítottan összefüggésben állnak a tartósan emelkedett LDL-szinttel:
A koszorúér plakkjának kiszakadása vérrögképződéshez vezet, ami elzárja a szívizom egy részének vérellátását. Megelőzésében az LDL-csökkentés mellett a vérnyomás-kontroll és a dohányzás abbahagyása legalább olyan súllyal esik latba.
A nyaki vagy agyi artériákban kialakult plakkok elzáródása az agyszövet vérellátásának akut megszűnésével járhat.
A láb verőereinek szűkülete járáskori fájdalmat (claudicatio intermittens), tartós keringési zavart, súlyos esetben sebgyógyulási problémákat és amputációs kockázatot okozhat.
A vesék artériáinak szűkülete a vesefunkció romlásához és nehezen kontrollálható magas vérnyomáshoz vezethet.
Hogyan befolyásolhatjuk a koleszterinszintet? – Két fő út
A modern szemlélet szerint a magas koleszterin kezelésében két fő megközelítés létezik, és a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást – inkább egymást kiegészítik:
- Életmódbeli és táplálkozási változtatások – az okot célozzák meg
- Gyógyszeres terápia (elsősorban sztatinok) – a következményt mérséklik
A kérdés nem az, hogy „melyik a jó", hanem hogy kinek mire van szüksége. Egy 50 éves, frissen kiszűrt, határérték körüli LDL-lel, alacsony egyéb rizikóval rendelkező ember más megközelítést igényel, mint egy korábban szívinfarktuson átesett 65 éves cukorbeteg.
Sztatinok – mit mond a friss evidencia?
A sztatinok (atorvasztatin, rosuvasztatin, simvastatin, pravasztatin stb.) ma a legtöbbet felírt koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek. Hatékonyságuk és biztonságosságuk megítélése azonban az utóbbi években árnyaltabbá vált: érdemes mindkét oldalt korrektül megérteni.
Mit tudnak a sztatinok? – A hatás oldala
A sztatinok a máj koleszterin-szintézisét gátolják (HMG-CoA reduktáz enzim blokkolásával), és így mérséklik az LDL-szintet. A klinikai vizsgálatok szerint a sztatinok csökkentik a kardiovaszkuláris események kockázatát, különösen olyanoknál, akiknek már volt szívinfarktusuk, sztrokejuk vagy magas a kockázatuk (másodlagos megelőzés). A primer (elsődleges) megelőzésben azonban az abszolút haszon szerényebb, mint sokan gondolják.
2022-es JAMA Internal Medicine meta-analízis (Byrne et al.)
21 randomizált, kontrollált vizsgálat összesített elemzése (a sztatin- és kontroll-karok együttesen több mint 130 000 résztvevővel). A sztatin-kezelés szerény abszolút kockázatcsökkentést ért el primer és szekunder megelőzésben együtt:3
- Összhalálozás: ARR 0,8% (RR-csökkentés 9%)
- Szívinfarktus: ARR 1,3% (RR-csökkentés 29%)
- Stroke: ARR 0,4% (RR-csökkentés 14%)
Vagyis: 100-ból 1 emberrel kevesebb a halálozás, ami az egyéni döntéshozatalban fontos információ. Ez nem azt jelenti, hogy a sztatinok haszontalanok, hanem hogy az egyéni rizikó szintje határozza meg, hogy érdemes-e elkezdeni a kezelést.
2022-es BMJ szisztematikus áttekintés (Cai et al.)
62 vizsgálat, 120 456 résztvevő primer megelőzésben átlagosan 3,9 év követés alatt. A sztatinok csökkentették a nagy kardiovaszkuláris események kockázatát, és a haszon meghaladta a mellékhatás-kockázatot a vizsgálati populációban.4
Mire kell figyelni? – A mellékhatások és hosszú távú kockázatok oldala
A sztatinoknak van több olyan mellékhatása és hosszú távú következménye, amit érdemes ismerni. A legfrissebb evidenciák alapján a következőket emeljük ki:
Izomtünetek – CTT Collaboration 2022 (Lancet)
19 placebo-kontrollált vizsgálat egyéni résztvevő-adatai (123 940 fő, 4,3 év átlagos követés). Az izomfájdalom vagy gyengeség jelentett gyakorisága 27,1% a sztatin-csoportban vs. 26,6% a placebo-csoportban. A különbség kicsi (RR 1,03), és az első évben mutatkozik leginkább. A szerzők szerint az izomtünetek mindössze körülbelül egy tizenötödét okozza ténylegesen a sztatin, a többi nocebo-effektus – vagyis a betegségről hallott információ önmagában tüneteket vált ki.5
Ez nem jelenti, hogy az izomfájdalom „nem létezik" – inkább azt, hogy a valódi sztatin-okozta izomtünet ritkább, mint korábban gondolták. Súlyos rabdomiolízis (izomszövet-bomlás) kifejezetten ritka, de fennáll a kockázata, és sürgős orvosi ellátást igényel.
Új-kezdetű cukorbetegség – CTT Collaboration 2024 (Lancet Diabetes & Endocrinology)
Ez a 2024-es elemzés volt az eddigi legrészletesebb. 19 placebo-kontrollált trial egyéni adataiból:6
- Alacsony/közepes intenzitású sztatin: új-kezdetű DM gyakorisága 1,3% évente vs. 1,2% placebóval – relatív rizikónövekedés 10%
- Magas intenzitású sztatin: új DM gyakorisága 4,8% évente vs. 3,5% placebóval – relatív rizikónövekedés 36%
Az új DM-esetek többsége (62%) olyan emberek között jelentkezett, akiknek a kiindulási vércukor-paraméterei már a cukorbetegség határa körül voltak. Vagyis: ha valakinek prediabétesze van, a magas dózisú sztatin nagyobb eséllyel „billentheti át" diagnosztikus DM-be.
Egyéb mellékhatások primer prevencióban – BMJ 2021
A Cai és mtsai elemzése szerint primer megelőzésben a sztatinok a következő nem-kardiovaszkuláris kockázatokat növelik 10 000 betegre/évre kifejezve:4
- Májfunkció-zavar: +8 eset (OR 1,33)
- Vesefunkció-romlás: +12 eset (OR 1,14)
- Szembetegségek (pl. cataracta): +14 eset (OR 1,23)
- Önbevalláson alapuló izomtünetek: +15 eset (OR 1,06)
A szerzők összegzése: ezek a többletkockázatok a vizsgálati populációban nem haladták meg a kardiovaszkuláris hasznot, de egyéni szinten beszélgetést igényelnek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A sztatin nem ördögi gyógyszer, és nem is csodaszer. Olyan eszköz, aminek jól körülhatárolt klinikai előnyei és bizonyított mellékhatás-profilja van. A döntés mindig egyéni, és nemcsak az LDL-szintet, hanem a teljes rizikóprofilt (kor, vérnyomás, dohányzás, családi anamnézis, vércukor, hasi körfogat) figyelembe kell vennie. A sztatint felíró vagy abbahagyó döntést mindig a kezelőorvossal közösen érdemes meghozni.
Életmódbeli megközelítés vs. gyógyszer – mit mond a friss kutatás?
Ami különösen érdekes az utóbbi évek evidenciájában: bizonyos strukturált étrendi programok a primer megelőzésben az abszolút haszon szintjén legalább annyira teljesítenek, mint a sztatinok – sőt egyes esetekben meg is haladhatják őket.
2024-es mediterrán étrend meta-analízis (Sebastian et al., Curr Probl Cardiol)
4 nagy RCT, 10 054 résztvevő, 2–7 év követés. A mediterrán étrend a kontroll étrendhez képest:7
- Major kardiovaszkuláris esemény (MACE): OR 0,52 (48% relatív rizikócsökkentés)
- Szívinfarktus: OR 0,62
- Stroke: OR 0,63
- Kardiovaszkuláris halálozás: OR 0,54
2023-as BMJ hálózati meta-analízis – étrendi programok összevetése (Karam et al.)
40 RCT, 35 548 résztvevő, hét különböző strukturált étrendi program összevetése. A vizsgált programok közül a mediterrán és az alacsony zsírtartalmú étrend mutatta a legnagyobb mortalitás- és eseménycsökkentést:8
- Mediterrán étrend – mortalitás: OR 0,72 (17 fő/1000 csökkentés 5 év alatt)
- Mediterrán étrend – kardiovaszkuláris mortalitás: OR 0,55
- Mediterrán étrend – stroke: OR 0,65
- Mediterrán étrend – nem fatális szívinfarktus: OR 0,48
Az ESC/EAS irányelvek 2021 óta hangsúlyozzák, hogy az életmódbeli intervenció minden kardiovaszkuláris megelőzési stratégia alapköve. A gyógyszeres kezelés ezt nem helyettesíti, hanem kiegészíti.
Mit tehetsz? – Gyakorlati lépések
Étrend
Tanácsom – étrend változtatás!
Mediterrán mintára épülő étrend: sok zöldség, hüvelyesek, halak, extra szűz olívaolaj, olajos magvak, mértékkel a teljes kiőrlésű gabonafélék. Csökkentsd a finomított szénhidrátok (cukros üdítők, péksütemények, fehér liszt), valamint a transzzsírok (margarin, sok ipari sütemény) bevitelét. A telített zsírok mérséklése (vajban, zsíros vörös húsokban) önmagában nem oldja meg, de összességében hozzájárulhat a kedvező lipidprofil eléréséhez.
Mozgás
A WHO és az ESC irányelvek heti minimum 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc magas intenzitású aerob mozgást javasolnak, kiegészítve heti 2 alkalommal erősítő edzéssel.
- Aerob mozgás – séta, kocogás, kerékpározás, úszás – javíthatja a HDL-szintet és csökketheti a trigliceridet
- Erősítő edzés – növelheti az izomtömeget és javíthatja az inzulinérzékenységet
- Jóga, tai chi – kiegészítheti az aerob terhelést a stressz-szabályozás oldaláról
Egyéb életmódbeli tényezők
- Dohányzás abbahagyása – önmagában ez az egyik legnagyobb kardiovaszkuláris védőhatást jelentő lépés
- Stresszkezelés – a krónikus stressz hozzájárul az oxidatív terheléshez. Részletek a tartós stresszről →
- Alvás minősége – heti rendszeres, 7–9 órás éjszakai alvás javítja az anyagcserét
- Hasi körfogat csökkentése – férfiak: < 94 cm, nők: < 80 cm a kívánatos
- Alkoholfogyasztás – a 2018-as Lancet és a WHO 2023-as álláspontja szerint nincs biztonságos alkoholmennyiség kardiovaszkuláris szempontból. Korábbi „mértékletes vörösbor" ajánlások nem álltak meg az újabb evidenciák tükrében.
Természetes támogatás – mit mond a friss meta-analízis?
Az étrendkiegészítők és gyógynövények nem helyettesítik az életmódot vagy a szükséges gyógyszeres kezelést, de a friss meta-analízisek szerint néhányuk hozzájárulhat a kedvezőbb lipidprofil eléréséhez. Fontos: a hatás mértéke általában szerény, és a vizsgálati populációk (metabolikus szindróma, cukorbetegség) eredményei nem feltétlenül vetíthetők át mindenkire.
| Összetevő | Meta-analízis | Megfigyelt hatás |
|---|---|---|
| Fokhagyma | Fu et al. 2023, 19 RCT9 | Szignifikáns TC-, LDL- és trigliceridcsökkenés metabolikus szindrómában |
| Kurkuma/kurkumin | Dehzad et al. 2023, 64 RCT11 | TC –3,99 mg/dl, LDL –4,89 mg/dl, HDL +1,80 mg/dl (alacsony bizonyítékerősség) |
| Gyömbér | Salih et al. 202312 | TC és triglicerid szignifikáns csökkentése; LDL-re nem szignifikáns |
| Lenmag / ALA | Musazadeh et al. 202513, Yin et al. 2023 | Triglicerid csökkenés cukorbetegségben; LDL-re nincs következetes hatás |
Reális elvárások
Egyetlen fűszer vagy étrend-kiegészítő sem helyettesíti a teljes életmódbeli megközelítést. A hatás mértéke a meta-analízisek szerint általában mérsékelt, és nem reális elvárni, hogy egy magas LDL-szintet kizárólag fokhagymával vagy kurkumával normalizáljunk. Inkább az életmód és táplálkozás kedvező mellékesei, mint önálló terápiák.
Mikor szükséges feltétlenül orvosi konzultáció és gyógyszeres megfontolás?
Vannak helyzetek, amikor az életmódváltozás önmagában nem elegendő, és a sztatin (vagy más lipidcsökkentő) megkezdése egyértelműen indokolt lehet. Ezekben a helyzetekben a gyógyszeres kezelés mellőzése komoly kockázatot jelent.
Helyzetek, amikor a gyógyszeres terápia komolyan mérlegelendő
- Korábban átélt szívinfarktus, stroke vagy revaszkularizáció – szekunder megelőzésben a sztatinok bizonyítottan csökkentik az újabb események kockázatát
- Cukorbetegség 40 év felett, kiegészítő rizikófaktorokkal
- Familiáris hiperkoleszterinémia – genetikai eredetű, nagyon magas LDL (gyakran > 5 mmol/l)
- Magas számított 10 éves kardiovaszkuláris rizikó (SCORE2 alapján)
- Krónikus vesebetegség stádium 3 vagy súlyosabb
- Korábbi PAD vagy igazolt koszorúér-mész (CAC pontszám alapján magas)
Otthoni támogatás – eszközök, amik segíthetnek a kontrollban
A kardiovaszkuláris rizikó csökkentése egy hosszú távú projekt, melyben a rendszeres önellenőrzés és az aktivitás követése komoly segítséget jelenthet.
Vérnyomásmérők
A koleszterin mellett a vérnyomás-kontroll a kardiovaszkuláris megelőzés második pillére. Az otthoni vérnyomásmérés pontosabb képet ad, mint a rendelői mérés (kizárja a fehér köpeny effektust). Validált, felkar-típusú mérők ajánlottak.
Aktivitásmérők és pulzusmérők
A heti 150 perc közepes intenzitású mozgás követéséhez és a pulzustartomány monitorozásához hasznos eszközök. A vizuális visszacsatolás segítheti a hosszú távú rutin kialakítását.
Mikor légy különösen körültekintő?
A koleszterinszint csökkentésével kapcsolatos beavatkozások esetén bizonyos helyzetekben mindenképp orvosi felügyeletre van szükség. Ne kezdj el önmagadtól sem gyógyszert, sem új étrendkiegészítőt, sem szigorú étrendet az alábbi helyzetekben:
- Terhesség és szoptatás – sztatinok és bizonyos étrend-kiegészítők kontraindikáltak
- Aktív májbetegség – sztatinok májfunkciót befolyásolhatnak; gondos monitorozás szükséges
- Súlyos vesebetegség – egyes sztatinok dóziscsökkentést igényelnek
- Korábbi rabdomiolízis vagy izomenzim-emelkedés – sztatin újraindítása csak orvosi felügyelet mellett
- Véralvadásgátló kezelés alatt fokhagyma- vagy gyömbérkiegészítő nagy dózisban – együttes vérhígító hatás lehetséges
- Cukorbetegség (különösen prediabétesz) – magas dózisú sztatin új-kezdetű DM kockázatát fokozhatja; egyéni mérlegelést igényel
Fontos tudnivaló
A cikkben szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az egyéni orvosi konzultációt. Ha sztatint szedsz, ne hagyd abba önállóan – mindig egyeztess a kezelőorvosoddal. Ha új étrend-kiegészítőt szeretnél bevezetni rendszeres gyógyszerszedés mellett, kérdezd meg az orvosodat vagy gyógyszerészedet a lehetséges kölcsönhatásokról.
Gyakran ismételt kérdések
Az érelmeszesedés legtöbbször tünetmentesen alakul ki éveken-évtizedeken át. Az első tünet sajnos sokszor maga a szívinfarktus vagy stroke. A magas LDL önmagában nem jelez egyértelmű kimenetelt – de a kockázatot növeli. A teljes rizikóprofil (kor, vérnyomás, vércukor, dohányzás, családi anamnézis) értékelése a kezelőorvossal javasolt.
Beszéld meg a kezelőorvosoddal! Az életmódbeli megközelítés sok esetben hatékony, különösen primer megelőzésben, alacsonyabb rizikójú embereknél. Magas kockázat (korábbi szívinfarktus, igazolt koszorúér-betegség, familiáris hiperkoleszterinémia) esetén azonban az étrendi változtatás önmagában nem elegendő. A kompromisszum az is lehet, hogy 3–6 hónap életmódbeli erőfeszítés után újraértékelitek az értékeket.
Mindkettő élettani szerepet játszik a szervezetben. Az LDL akkor válik problémássá, ha oxidálódik, és a magas vérszintje több szubsztrátot ad ehhez a folyamathoz. A HDL-nek valóban védő szerepe van, de önmagában a magas HDL-szint sem garantál teljes védettséget. A részecskeméret, a részecskeszám és az oxidatív környezet együtt számít.
Egységes, mindenkire érvényes válasz nincs. A friss meta-analízisek szerint a finomított szénhidrátok (cukros üdítők, fehér liszt, péksütemények) korlátozása javíthatja a metabolikus profilt. A nagyon szigorú, ketogén jellegű étrend egyéneknél meglepő módon LDL-emelkedést okozhat – ezért a fokozatos, fenntartható átállás, és az időszakos labormonitorozás a leghasznosabb stratégia. Egyénre szabott útmutatásért dietetikus segítségét érdemes igénybe venni.
A meta-analízisek szerint ezek a fűszerek kedvezően befolyásolhatják a lipidprofilt, de a hatás mértéke általában szerény (néhány mg/dl LDL-csökkenés). Egészséges étrend kiegészítőjeként hasznosak lehetnek, de magas LDL vagy egyértelműen emelkedett rizikó esetén önmagukban nem helyettesítik a komplex életmódbeli megközelítést vagy a szükséges orvosi kezelést.
Ne hagyd abba magadtól! Beszélj a kezelőorvosoddal. A friss adatok szerint a sztatin-szedők izomfájdalmainak nagy része nem a sztatin miatt van. Az orvos több lehetőséget mérlegelhet: dóziscsökkentés, másik sztatin, kihagyási próba (drug holiday), CK-szint mérése. A hirtelen abbahagyás, főleg másodlagos megelőzésben, növelheti a kardiovaszkuláris események kockázatát.
Összefoglaló – Gyors áttekintés
Források
- Xing Y, Lin X (2024). Challenges and advances in the management of inflammation in atherosclerosis. Journal of Advanced Research, 71:317-335. PubMed: 38909884 | DOI
- Gianopoulos I, Daskalopoulou SS (2024). Macrophage profiling in atherosclerosis: understanding the unstable plaque. Basic Research in Cardiology, 119(1):35-56. PubMed: 38244055 | DOI
- Byrne P, Demasi M, Jones M, et al. (2022). Evaluating the Association Between Low-Density Lipoprotein Cholesterol Reduction and Relative and Absolute Effects of Statin Treatment: A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA Internal Medicine, 182(5):474-481. PubMed: 35285850 | DOI
- Cai T, Abel L, Langford O, et al. (2021). Associations between statins and adverse events in primary prevention of cardiovascular disease: systematic review with pairwise, network, and dose-response meta-analyses. BMJ, 374:n1537. PubMed: 34261627 | DOI
- Cholesterol Treatment Trialists' (CTT) Collaboration (2022). Effect of statin therapy on muscle symptoms: an individual participant data meta-analysis of large-scale, randomised, double-blind trials. Lancet, 400(10355):832-845. PubMed: 36049498 | DOI
- Cholesterol Treatment Trialists' (CTT) Collaboration (2024). Effects of statin therapy on diagnoses of new-onset diabetes and worsening glycaemia in large-scale randomised blinded statin trials. The Lancet Diabetes & Endocrinology, 12(5):306-319. PubMed: 38554713 | DOI
- Sebastian SA, Padda I, Johal G (2024). Long-term impact of mediterranean diet on cardiovascular disease prevention: A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Current Problems in Cardiology, 49(5):102509. PubMed: 38431146 | DOI
- Karam G, Agarwal A, Sadeghirad B, et al. (2023). Comparison of seven popular structured dietary programmes and risk of mortality and major cardiovascular events in patients at increased cardiovascular risk: systematic review and network meta-analysis. BMJ, 380:e072003. PubMed: 36990505 | DOI
- Fu Z, Lv J, Gao X, et al. (2023). Effects of garlic supplementation on components of metabolic syndrome: a systematic review, meta-analysis, and meta-regression of randomized controlled trials. BMC Complementary Medicine and Therapies, 23(1):260. PubMed: 37481521 | DOI
- Bashiri S, TaghipourSheshdeh F, Foshati S, et al. (2025). The Effect of Aged Garlic Supplementation on Blood Pressure and Lipid Profile: A Dose-Response Grade-Assessed Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Phytotherapy Research, 39(12):5669-5694. PubMed: 40628369 | DOI
- Dehzad MJ, Ghalandari H, Amini MR, Askarpour M (2023). Effects of curcumin/turmeric supplementation on lipid profile: A GRADE-assessed systematic review and dose-response meta-analysis of randomized controlled trials. Complementary Therapies in Medicine, 75:102955. PubMed: 37230418 | DOI
- Salih AK, Alwan AH, Khadim M, et al. (2023). Effect of ginger (Zingiber officinale) intake on human serum lipid profile: Systematic review and meta-analysis. Phytotherapy Research, 37(6):2472-2483. PubMed: 36786398 | DOI
- Musazadeh V, Nezamoleslami S, Faghfouri AH, Shidfar F, Aryaeian N (2025). The effect of flaxseed supplementation on anthropometric indices, blood pressure, and lipid profile in diabetic patients: A GRADE-assessed systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Diabetes & Metabolic Syndrome, 19(5):103241. PubMed: 40499336 | DOI
